Gondolatok az aktfényképezésről I.
Kedves fotográfiát szerető Olvasó!
Amikor megkeresett a Fotó Art szerkesztősége az aktfényképezésről szóló új rovat vezetésének igényével, nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz eldöntenem, honnét induljak. Heteket töprengtem:
Először írjak az akt történetéről, neves, sokak által ismert alkotásokat és alkotókat felvillantva a művészet több ezer éves történetéből? Esetleg hagyjuk el ezt és csak a fényképezés megjelenésétől kezdve mutassak be műveket és alkotókat? Az aktfotográfiának mindenképp előzménye a képzőművészet.
![]() |
Szabó Béla: Milói Venus (i.e. 100 k. görög – Párizs Louvre) |
![]() |
Bieder Géza: Éltető fény |
![]() |
Szabó Béla: Páros |
Elővettem a könyvespolcomról sok könyvet, művészeti albumot, lexikont vajon miként határozzák meg az akt fogalmát.
Nézzük:
Révai Nagy Lexikon: mezítelen élő ember, akit a festő vagy a szobrász azért állít be, hogy lerajzolja, lefesse vagy mintázza. Aktnak hívják az így keletkezett festményt, rajzot vagy mintázást is. Az akt művészi utánzásának célja az emberi test formáinak megismerése, azért az aktrajzolás fontos és több évig tartó tárgya a művésznövendékek oktatásának. (1911)
Magyar Larousse: Meztelen embertestet ábrázoló képzőművészeti alkotás (1991)
Magyar Nagylexikon: A ruhátlan emberi test ábrázolása festményen, szoborban vagy rajzban; eredeti értelemben meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása. Az archaikus görög szobrászat egyik fő témája az álló ruhátlan ifjú alak volt. A műfaj klasszikus kori virágzása (pl. Polükleitosz: Diadumenosz) után az emberi test ábrázolásának még a hellenisztikus korban is nagyszerű új teljesítményei születtek. A középkorban egyházi hatásra csak szimbolikus mondanivaló kifejezéseként fordul elő (pl. Jan van Eyck Genti oltárán). Önállóan a reneszánsz művészetben jelenik meg. Azóta a műtermi és az akadémiai gyakorlatban a figurális művek többnyire rajzi előkészítése a művészeti képzés fontos stádiuma. A fogalom idővel kitágult, s ma a ruhátlan emberi test minden művészi ábrázolását jelöli . (1993)
![]() |
Szabó Béla: Stúdióban |
![]() |
Szabó Béla: Vasarely nyomában |
![]() |
Veiland István: Forma és szín |
Megakadt szemem a művészeti albumaim között Kenneth Clark Az akt című könyvén (Corvina, 1986), amely az alábbi alcímet viseli: Tanulmány az eszményi formáról és 1956-ban íródott.
Az első fejezet címe: A meztelen és az akt. „Az angol nyelv, amilyen bőséges és kifinomult, különbséget tesz a naked és a nude, a meztelen és az akt közt. Meztelenül lenni annyit jelent, hogy meg vagyunk fosztva ruházatunktól és a szó valamelyest magába foglalja azt a zavart, amelyet többnyire ilyenkor érezni szoktunk. Az „akt” szónak ellenben a művelt nyelvhasználatban nincs kényelmetlen mellékzöngéje. Elménkben nem egy szégyenkező és védtelen test dereng fel hallatán, hanem egy kiegyensúlyozott, viruló és magabiztos testé: az átlényegült testé."
Azt hiszem, ez a gondolat fogja meg legjobban azt, amely ennek a rovatnak a lényege szeretne lenni. Beszéljünk arról, hogy ezt miként lehet megvalósítani. Könyvtárnyi irodalom szól az aktról, a képzőművészet és a fotóművészet területén. Azt gondolnánk, hogy a képzőművészet az alkotás létrehozásakor, a modell kiválasztásakor könnyebb helyzetben van. Nem köti a megmintázandó, lerajzolandó, megfestendő modell testi mivolta, bőrhiba, anyajegy, szarkaláb, narancsbőr stb. megléte. A régi görögök óta az eszményi szépet keresik, amely korszakonként változott. Gondoljunk csak a Milói Venusra, középkori Merling műhely Évájára, Botticelli: Vénusz születésére, Rubens nőalakjaira, vagy Manet: Olympia című alkotására. Mennyivel másabb Matisse aktja, amelyet Stephane Mallarmé költeményeihez készített, vagy Picasso: Nő karosszékben című képe.
De mindig is ott volt, hogy miként lehet ezt megvalósítani, milyenek az emberi arányok szabályszerűségei, gondoljunk csak Leonardo da Vinci, vagy Cesariano: Vitruviusi embereire, Dürer: Szerkesztett aktjára. Jól tudják ezt azok, akik valaha is próbálkoztak alak rajzolásával. Ezt mindannyian megtettük gyerekkorunkban. Talán még emlékezünk az eredményeire.
És egyszer csak a történelem folyamán Niépce és Daguerre mesterek jóvoltából megszületett a fotográfia az 1800-as évek első felében. Létrejött egy olyan képrögzítési eljárás, amely az emberi testet „objektíven” leképezte. Lehetőség lett a valóság „pontos” megjelenítésére. Nem kellett a fényképező embernek azon törni az agyát, hogy milyenek a fényképezendő alany arányai, mert a technika adta. Vagy talán mégsem, mivel ugye van békaperspektíva, van rálátás, a szemmagasság, a nagylátószög, halszem objektív és a teleobjektív perspektíva módosító hatásai. És már is mennyi probléma merül fel. Pedig még nem is beszéltünk az örök dilemmáról, fekete-fehér, vagy színes? – kérdéséről.
Talán minden, a fényképezéssel foglalkozó emberben megfogalmazódott az a gondolat, hogy de jó lenne megpróbálkozni akt fényképezésével. És jöttek a problémák, miként kezdjem el, milyen modellt válasszak. Mitől lesz a ruhátlan emberi testről készült képem akt? Hol fényképezzek, szabadban vagy stúdióban? Mit szólnak hozzá az ismerőseim, barátaim a házastársról nem is beszélve. Mikor fogják pajkosan, gúnyosan megkérdezni: Na és milyen volt a modellel? Megvolt már? Sajnos nálunk még az aktfotózáshoz kapcsolódóan nagyon sokszor elhangzanak ezek a kérdések. Gyakran erkölcstelennek tartják azokat, akik akt modellséget vállalnak.
Ha kinyitjuk az újságokat, elsősorban az úgynevezett férfimagazinokat vagy a bulvárlapokat igen nagy színvonalbeli különbséggel özönlik ránk a meztelen test látványa, pedig még nem is lapoztunk bele az erotikus, szex- és pornólapokba.
Az egyik legrégibb ilyen kiadvány, a Playboy egy iskolát teremtett a gyönyörűen világított, fényképezett tökéletes modellekkel. Itt megjelenni rangot jelent. Ez az „akt”-fotográfiának az egyik lehetséges útja, a kereskedelmi fotózás, ahol a megbízó kritériumai az irányadóak. Javaslom, hogy mi ne ebbe az irányba induljunk el, hanem alakítsuk ki, tartsuk meg a szuverén, önálló alkotói utunkat.
(folytatjuk)
Szabó Béla
fotográfus
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.belafoto.hu
Cimkék: : akt