Programajánló

WEEGEE - A HÍRES, 1935-1960

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház tisztelettel meghívja Önt és barátait 
WEEGEE – A HÍRES, 1935-1960
című kiállításának megnyitójára





 

„Az évtized legismertebb képeit készítettem, különleges képeket, amelyek a város szívéről-lelkéről szólnak.

Ehhez kevés volt az újságok és folyóiratok profi apparátusa, ehhez kívülről-belülről ismerni kellett a várost

és szeretni.”

A harmincas-negyvenes években Weegee neve szorosan összefonódott New Yorkkal és az ottani városi élettel.

Fotóriporterként mindig az igazi sztorira vadászott, és folyamatosan úton volt, hogy megörökítse a tökéletes pillanatot.

Weegee egy depresszióval és gazdasági válsággal küzdő társadalomban szembesítette nézőit a magánnyal, a szegénységgel és a bűnözéssel.

Ugyanakkor megmutatta a szépség és a boldogság pillanatait is, mert ez is hozzá tartozott a Lower East Side életéhez, Harlemhez, Boweryhez.

A Mai Manó Házban megrendezett kiállítás – WEEGEE – A híres, 1935-1960 – az életmű legjobb képei közül mutat be 104-et, amelyek meghitt közelségből rajzolják ki New York portréját „amely a részegség, a zűrzavar és a szenvedély legvadabb pillanataiban is gyönyörű”. (William McCleery)

Weegee képei olyan lapokban jelentek meg, mint a PM Daily, a The Herald Tribune, a Sun vagy a Daily Mirror.

Fotográfiái, túlmutatva a modern városi élet puszta dokumentációján, magát Weegee-t is megörökítik, hiszen a képeket mélyen átitatja alkotójuk karaktere és életrajza.

Weegee, eredeti nevén Arthur Fellig, zsidó bevándorlók gyermekeként született a mai Ukrajna területén található Lembergben, ahonnan családjával 1910-ben New York városába emigrált.

Szegénységben nőtt fel a Manhattan szomszédságában található, túlzsúfolt Lower East Side-on.

Tanulmányait korán félbehagyta, hogy alkalmi munkákat vállalva segítse családja megélhetését.

Miután 18 évesen otthagyta a szülői házat, az éjszakákat vasútállomásokon és hajléktalanszállókon töltötte, és a nap folyamán megszerzett szerény jövedelméből élt.

Első találkozása a fotográfiával szintén egyik alkalmi munkájához köthető, amikor egy vándorfényképész mellett kellett segédkeznie.

1918-ban egy fényképész stúdióban kezdett dolgozni, majd hamarosan önálló tevékenységbe kezdett, mint vándorfényképész.

Egy pónilóval „felszerelkezve” Weegee képletesen, és szó szerint is elkápráztatta és lefényképezte a Lower East Side gyermekeit, majd a szüleiknek eladta a helyszínen előhívott képeket.

1924-ben az ACME Newspictures képes hírújságnak kezdett dolgozni, mint segédlaboráns, egészen addig, míg végül 1935-ben elindította szabadúszó sajtófotográfusi karrierjét.

A biztos megélhetése és saját arculatának kialakítása érdekében éjszakai fotózásra specializálódott, hogy emberi drámák és szenzációk pillanatait örökítse meg, ami után az újságok sóvárogtak.

1938-ban, mint sajtófotós, elsőként kapott engedélyt arra, hogy gépkocsijába rendőrségi rádió adóvevőt telepítsen.

Az autóban emellett egy sötétkamrát is elhelyezett, amely lehetővé tette számára az elkészült fénykép azonnali előhívását.

Nem volt fotográfus, aki nála előbb ért ki egy szenzációs esemény vagy bűncselekmény helyszínére, és senki sem tudott addig olyan felvételt készíteni, amit még aznap éjjel megkapott az újság, hogy a másnapi hírek címlapján közölje.

Weegee munkássága azonban mégsem csupán a témája miatt vált ismertté, képeinek művészi ereje, drámai hatása, nyers realizmusa, éles kontrasztjai úttörő hatással voltak az elkövetkező fényképész nemzedékekre.

1943-ban és 44-ben Weegee nagyszabású kiállításon vett részt a New York-i Modern Művészetek Múzeumában, (Museum of Modern Arts), majd 1945-ben, karrierje csúcsán munkásságát a Meztelen város címen híressé vált könyvében is megjelentette, amely elsöprő sikert aratott.

Weegee – A híres néven Arthur Fellig beírta magát az egyetemes fotográfia történetébe.

Miután 1947-ben Hollywoodba költözött, legtöbb energiáját 16 mm-es filmek készítésének szentelte.

Ugyanebből az időszakból származik a kiállítás részeként látható Weegee’s New York (1948) című film is, melyet a New York-i International Center of Photography kölcsönzött a Mai Manó Háznak.

Weegee 1952-ben visszatért New Yorkba, ahol fotográfiával kapcsolatos témákban írt és tartott előadásokat egészen 1968. december 26-án bekövetkezett haláláig.



A WEEGEE – A HÍRES, 1935–1960 a Fotóhónap 2018 fesztivál keretein belül kerül megrendezésre, mely a tübingeni Institute for Cultural Exchange és a New York-i International Center for Photography együttműködésével valósult meg.

A kiállítás megtekinthető:

2018. október 18. - 2019. január 20.
Kedd - vasárnap 12 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Baki Péter

Nyomtatás

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tisztelettel meghívja Önt és barátait a három Capa-nagydíj 2018 ösztöndíjas beszámoló kiállításának megnyitójára

 

és a Capa-nagydíj 2018 átadására, valamint a következő évi Capa-nagydíj 2019 három ösztöndíjasának bejelentésére.

A két eseményre Robert Capa születésének 105. évfordulója alkalmából, 2018. október 17-én, szerdán, 18 órakor kerül sor a Capa Központban.



A kiállításon a Capa-nagydíj 2018 ösztöndíjasainak – Bartha Máté, Koleszár Adél és Kovalovszky Dániel – sorozatai láthatók, melyek egyikéért ítéli oda a zsűri a Capa-nagydíjat.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető: 2018. 10. 18. – 2018. 11. 05.

A vendégeket köszönti
Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezető igazgatója
és
Virágvölgyi István, a Capa-nagydíj titkára

A díjazott pályaműveket méltatják a zsűri tagjai
Lars Boering, a World Press Photo igazgatója

Louise Clements, a QUAD művészeti igazgatója és a FORMAT nemzetközi fotográfiai fesztivál igazgatója

Oliva María Rubio, a La Fábrica kurátora és művészeti vezetője

Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő

Az eredményt ismerteti a zsűri elnöke
Gerhes Gábor képzőművész, egyetemi oktató

A nagydíj oldala

Nyomtatás

105 éves Robert Capa

 

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében szabadtéri installációval ünnepli névadóját, a 105 évvel ezelőtt született magyar származású fotóriportert, Robert Capát, valamint a vizuális intézmény megalakulásának ötödik évfordulóját.

A kültéri installáció a világhírű Capa fotográfusi tevékenységébe, valamint privát életébe is betekintést enged a Budapest központi helyszínén elhelyezett konténertér játékra és elmerülésre is ösztönző világában a CAFe Budapest ideje alatt, október 5. és 21. között, a nap 24 órájában.

Időpont: 2018. október 5. – 2018. október 21.
Helyszín: Erzsébet tér, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál
A program ingyenes.

Az Erzsébet téri konténertér egyedi, 105 képből álló fotóinstalláció formájában mutatja be a Friedmann Endreként született Robert Capa életművét; valamint egy, a Capa egyik kedvenc időtöltését – a kádban olvasást – idéző fotófalával további elmerülésre invitálja a látogatókat a fotós világába.

A konténer-installációban emellett hallhatóvá tesszük Capa hangját, felbukkan kézírása és ismert vagy épp kevésbé köztudott részleteket is megismerhetnek az érdeklődők a „pesti vagányról.”

A térbe látogatók egy, a Capa Központ kiállításaira érvényesíthető kedvezményes kártyát és Capa egy-egy elhíresült mondatát szuvenírként magukkal vihetik.

Nyomtatás

Garry Winogrand: Women Are Beautiful című kiállítás


A Capa Központ az egyesült államokbeli mozipremier előtt mutatja be Sasha Waters Freyer díjnyertes dokumentumfilmjét a legendás fotográfus, Garry Winogrand életéről és művészetéről.

A dokumentumfilm Magyarországon csak a Capa Központban látható a rendezőnő hozzájárulásával a Garry Winogrand: Women Are Beautiful című kiállításhoz kapcsolódóan.

A vetítések időpontja:
2018. szeptember 17., hétfő, 19 óra
2018. szeptember 18., kedd, 19 óra

A Garry Winogrand: All Things are Photographable egy excentrikus alkotó ellentmondásokkal és kérdésekkel teli életművét mutatja be, intim portrét rajzolva egy emberről, aki egyszerre testesítette meg és formálta saját korát.

A filmet angol nyelven, magyar felirattal vetítjük két alkalommal a Capa Központ rendezvénytermében. A film hossza 90 perc.

A vetítések időpontja:
2018. szeptember 17., hétfő, 19 óra
2018. szeptember 18., kedd, 19 óra

A vetítésen kedvezményes, 500 forintos jegy megvásárlásával lehet részt venni.

A helyek száma korlátozott, a jegyeket folyamatosan árusítjuk a Capa Központ pénztárában, nyitvatartási időben.

A vetítések előtt 17 óra 30 perctől Csizek Gabriella kurátor tart tárlatvezetést a Garry Winogrand: Women are Beautiful című kiállításon.

A tárlatvezetésen a kiállításra szóló belépőjegy megvásárlásával lehet részt venni.


Garry Winogrand: All Things are Photographable (2018)

Rendező: Sasha Waters Freyer
Produkciós vezető: Michael Kantor

Trailer

Évtizedekkel azelőtt, hogy a digitális technológia átformálta, hogyan készítünk és nézünk képeket, Garry Winogrand több százezer képet készített az 1950-es évek végétől az 1980-as évek elejéig a 35mm-es Leica fényképezőgépével, megteremtve az Egyesült Államok e korszakának enciklopédikus portréját.

Amikor 1984-ben hirtelen meghalt, több mint tízezer tekercs filmet hagyott hátra – több mint negyedmillió képet.

Ezek a fotók egy letűnt korszak lenyomatai: a Mad Man – Reklám őrültek New York-jának képei, melyek visszaidézik a kor nőmozgalmainak első éveit, az amerikai külvárosok megszületését, Hollywood csillogását és elidegenítő világát.

A művészt képviselő galéria és jogutódjainak támogatásával készített All Things are Photographable az első filmes áttekintése ennek az örökségnek.

A több száz ikonikus képen túl a filmben Winogrand 8mm-es házi videófelvételei is láthatóak, melyeket a szüleiről, a feleségeiről és gyerekeiről készített, vagy éppen azok a felvételek, amelyeken maga a fotográfus látható, ahogy az utcákat rója, miközben fényképez, a hatvanas években.

A dokumentumfilm különlegessége, hogy korábban nem ismert hangfelvételeken keresztül még személyesebb képet rajzol a fotográfus alkotói és magánéletéről.

Az All Things are Photographable – mely filmcím a fotós egyik interjújának egy mondatát idézi – egy excentrikus művész ellentmondásokkal és kérdésekkel teli életművét mutatja be, intim portrét rajzolva egy emberről, aki egyszerre testesítette meg és formálta saját korát.

„Ez egy elsősorban a fotográfiáról szóló film, amely Garry Winogrand a művészethez való felbecsülhetetlen hozzájárulását és a médiumra tett tartós hatását vizsgálja.

Ugyanakkor ez egy olyan film is, amely, remélem, felderíti és megdönti a megszelídíthetetlen, önromboló géniusz kliséjét.

A film végső soron a Winograndról való mélyebb párbeszédre invitál, aki nem csak a „korának embere” volt, ahogy Susan Kismaric, a MoMA kurátora mondta, hanem egy ember, aki folyamatosan küzdött azzal, hogy mint művész és mint szülő definiálja saját magát.” (Sasha Waters Freyer rendező)

„Lenyűgöző. Magával ragadó. A ritka művészeti életrajzi dokumentumfilmek egyike, amely egy történet drámai kibontásának a szenzációját adja.” (John DeFore, Hollywood Reporter)

Nyomtatás

Hasonló téma